Így készülj fel arra, ha megbetegszik a gyermeked
Egy családban, ahol egy vagy több kisgyerek is van, megbetegedésük esetén a szülők gyakran maradnak ki a munkából. Ez azonban anyagilag jelentősen megnehezítheti az adott időszakot: nemcsak kevesebb bevétellel számolhatnak, de a gyógyszerek megvásárlása még a kiadásaikat is növeli. Megmutatjuk, hogyan készülhetünk fel az ilyen helyzetekre.
Egy kisgyerek gyakran lesz beteg, hiszen az immunrendszere még nem eléggé ellenálló. Ilyenkor általában az egyik szülő kiesik a munkából, hogy el tudja vinni orvoshoz és otthon tudjon vele maradni.
Ez azonban 2 okból is nehezíti abban a hónapban a családi költségvetést: a gyermekkel otthon maradó anyuka vagy apuka fizetése kevesebb lesz, mivel ilyen esetben a legtöbbször táppénzt vesznek igénybe, valamint a gyógyszerek is jelentős plusz költséggel járhatnak.
De hogyan is működik a táppénz?
Amikor gyermekünk betegsége miatt válunk keresőképtelenné, nem rendes táppénzre, hanem gyermekápolási táppénzre leszünk jogosultak. Az igénybevétele esetén érdemes tisztában lennünk bizonyos tulajdonságaival.
A gyermekápolási táppénz egy olyan pénzbeli ellátás, ami a 12 éven aluli gyermeke betegsége esetén illeti meg a szülőt. A 12. életévét már betöltött gyermek ápolása esetén is igénybe vehető ugyan 18 éves koráig, azonban ebben az esetben már nem automatikus: csak olyan esetben járhat, ha méltányossági alapon kérjük.
Azonban a 12 év alatti gyermekek esetén sem feltétlen vehető igénybe korlátozás nélkül – eltérő, hány éves korában mennyi nap jár erre a célra a szülőnek:
– 0-1 éves gyermek esetén: ez az egyedüli időszak, amikor még időbeni korlátozás nélkül jár.
– 1-3 éves gyermek esetén: egy évben egy gyermek után 84 naptári nap után folyósítható.
– 3-6 éves gyermek esetén: egy évben egy gyermek után 42, egyedülálló szülő esetében továbbra is 84 naptári nap után folyósítható.
– 6-12 éves gyermek esetén: egy évben egy gyermek után 14, egyedülálló szülő esetében 28 naptári nap után folyósítható.
Az kifizetett összegek között nincs nagy eltérés a rendes táppénzhez képest. A táppénz összegét elsősorban minden esetben a jövedelmünk határozza meg, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetünk. A fizetésünk 60%-át kapjuk akkor, ha legalább 730 nap folyamatosan biztosításban töltött idővel rendelkezünk – amennyiben nem, úgy az 50%-át. Ugyanakkor minden esetben igaz, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg, bármilyen magas fizetéssel is rendelkezünk: ez jelenleg 9.180 Ft/nap.
Ami fontos eltérés ebben a tekintetben, hogy gyermekápolási táppénz keretében nem vehető igénybe a naptári évenként 15 napos betegszabadság – amely esetében viszont a jövedelmünk 70%-át kapnánk. Ezt ugyanis a munkáltató fizeti, és kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.
Van megoldás: az önsegélyező pénztár
Ha gyermekünk megbetegszik, és kénytelenek vagyunk a gyermekápolási táppénz lehetőségével élni, mint láthattuk, a fizetésünk közel felétől eshetünk el arra az időszakra. Miután főként a kisebbek gyakran lesznek betegek, nem számolhatunk azzal, hogy ez egy évben csak egyszer vagy kétszer fordul majd elő – így az első években különösen sokat számíthat ez a kiesés.
Érdemes tehát időben felkészülni ezekre a helyzetekre. Erre megfelelő megoldás lehet az önsegélyező pénztár. Ennek a szolgáltatásnak az alapvető célja az, hogy az igénybe vevők saját megtakarításaikra támaszkodva tudják megoldani az olyan jellegű problémáikat, mint például:
— általános jövedelemvédelem,
— gyermekvállalás plusz költségei,
— csed-gyed-gyes kiegészítése,
— váratlan vagy tervezett egészségcélú költségek, és így tovább.
Amikor emellett a szolgáltatás mellett döntünk, annyit fizetünk be a továbbiakban a számlánkra, amennyit jónak látunk, vagy költségvetésünk engedi. A szolgáltató pedig a befizetéseinkből vonja le a számla fenntartásának díját. Ha egy évben nincs meg a minimálisan elvárt befizetés, amiből ezt vonhatnák, az sem jár ugyanakkor túl nagy szankcióval.
Az éves befizetett összeg 20%-a visszaigényelhető az adónkból – ez pedig plusz pénzként jelenik meg a számlánkon. Emellett 2 éves betétlekötés esetén az állam a lekötött összeg 10%-át is jóváírja. Továbbá a megtakarított összeg kamatadó, kamatehó, valamint tranzakciós illetékektől mentes.
A gyermekápolási táppénz ideje alatt sem kell kevesebb pénzből gazdálkodnunk
Ilyen például az is, amikor a gyermekápolási táppénz miatt az adott hónapban nem kapjuk meg a teljes fizetésünket. Ebben az esetben a pénztári számlánkon lévő összegből igényt tarthatunk a kapott ellátás és a jövedelem különbözetére, ráadásul limit nélkül – így nem kell kevesebb pénzből gazdálkodnunk abban a hónapban sem, amikor megbetegszik a gyermekünk.
Számoljunk 200 ezer forintos nettó fizetéssel. Ha a gyerek 2 hétig beteg, erre az időszakra a fizetésünk 60%-val számolhatunk. Így pedig adott hónapban 160 ezer forintot kapnánk – de a kieső 40 ezer forintot kivehetjük az önsegélyező pénztári számlánkról.
Ráadásul a gyógyszerkiadásokat is fedezhetjük önsegélyező pénztárral
További nehézség a gyerekek megbetegedése esetén, hogy nemcsak kevesebb havi bevételre számíthatunk, de a gyógyszerekre fordítandó összeg még meg is növeli a havi kiadásainkat. Így tehát nemcsak kevesebb pénzből kell kijönnünk, de még többet is kell költenünk, mint általában.
Az önsegélyező pénztár azonban erre is megoldást jelenthet, ha egészségpénztárral is kell rendelkezzünk – ugyanakkor nagyon sok önsegélyező pénztár egészségpénztár is egyben. Egy időben pedig több szolgáltatás is igénybe vehető, és a táppénz kiegészítés mellett gyógyszerek, illetve gyógyhatású készítmények megvásárlására is felhasználható az itt gyűjtött pénzünk – és ebben az esetben sincs korlát. Így tehát ez a megtakarítási forma teljes körű anyagi segítséget jelent, ha gyermekünk megbetegszik.
Amennyiben hasznosnak találod az önsegélyező pénztári számlát, de maradtak benned kérdések, töltsd ki a gyermek megtakarítás kalkulátor alatt található adatlapot, és mi segítünk!