Egyre többen választják a magániskolákat az állami oktatás helyett
Minden negyedik diákra igaz, hogy középfokú tanulmányait már nem állami keretek között kezdi meg. A magán fenntartású iskolák egyre inkább alternatívájává válnak az állami oktatásnak – évről évre egyre többen választják ezt a lehetőséget. Megnéztük, mi áll ennek a hátterében, és milyen kiadásokkal jár, ha egy magániskola mellett döntünk!
Egyre több család dönt úgy, hogy gyermekeiket az állami iskolák helyett magán fenntartású iskolákba íratják. A KSH adatai szerint 2017-ben a közel 435 ezer középiskolát kezdő diákból több mint 100 ezren nem a közoktatást választották. Ez tehát azt jelenti, hogy minden 4. diák már nem állami keretek között kezdi meg a középfokú tanulmányait. Ugyanakkor már általános iskolás korban is lehetőségünk van ezt a megoldást választani – és választják is sokan.
Mi az oka annak, hogy egyre népszerűbbek a magániskolák?
Az állami fenntartású iskolákban a tanárok gyakran leterheltek. A magas tanulói létszám azt eredményezi, hogy a pedagógusok legtöbbször nem tudnak a diákok igényeire külön-külön érdemben odafigyelni. Nincs valódi lehetőség egy-egy lemaradó vagy tehetségesebb tanulóra külön figyelmet fordítani.
Miközben egy magániskolában a kisebb létszámú osztályokban a szülők joggal érzik úgy, hogy gyermekükre nagyobb figyelem összpontosul, és a felzárkóztatásra, valamint a tehetséggondozásra is jut idő.
Emellett az állami források elvonása azt is eredményezi, hogy csökken az oktatás színvonala. A pedagógusok csak meghatározott taneszközök közül választhatnak, így például nem dönthetnek szabadon a tankönyvekről, munkafüzetekről, amelyekből a diákok tanulnak. De a tanítást, az órák menetét is előre leszabályozza a központilag meghatározott kerettanterv.
Ezzel szemben a magániskolai oktatás sokkal rugalmasabb. Nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szülők véleményét figyelembe véve alakítsák a működésüket. Ezekben a magániskolákban a legtöbb esetben valamilyen alternatív, vagy reformpedagógiai célok és módszerek szerint folyik az oktatás.
Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy a tandíjakból befolyó összeg lehetőséget teremt a szükséges eszközökre, és a megfizetett tanerőre is – amit az állami oktatásban a folyamatos forráscsökkenés gátol. Éppen ezért az oktatóknak nem csak általánosságban kevesebb diákra kell kell figyelniük az alacsonyabb osztálylétszámok miatt, de megbecsültebbnek is érzik magukat a munkájukért. A korszerűbb eszközök pedig nagyban támogatják az eredményesebb oktatás megvalósulását.
Az állami intézmények így tehát számos szempont esetében alulmaradhatnak a magániskolák színvonalától. Ebből az okból kifolyólag gondolkozik el egyre több szülő azon, hogy ezt a lehetőséget válassza, amikor gyermeke oktatásáról kell döntenie. Ha csak a Pisa-tesztek eredményeit nézzük, évek óta minden szinten az OECD-országok átlaga alatt vagyunk – és a lemaradásunk egyre nő. Ezek az eredmények pedig arra világítanak rá, hogy a magyar oktatási rendszer nemzetközileg nem versenyképes. Ezzel szemben viszont a magániskolák kínálta lehetőségek alternatívát jelenthetnek.
A magániskolák azonban jelentős plusz kiadást jelentenek
Már az is leszűkíti azok körét, akik ezt a megoldást választhatják gyermekük számára, hogy a magániskolák legtöbbje a fővárosban, vagy egy-egy vidéki nagyvárosban működik. Ugyanakkor a tandíj is jelentős mértékben befolyásolja azt, hogy egy család él-e ezzel a lehetőséggel, és egy állami fenntartású intézmény helyett ezt az alternatívát választja.
A főleg Budapesten és a megyeszékhelyeken működő intézményekben a havi tandíj nagyjából 30 ezer forintnál kezdődik, a határ pedig szinte a csillagos ég. A legjellemzőbb, hogy az egy hónapban fizetendő tandíjak 30-150 ezer forint között mozognak. Azonban a nemzetközi iskoláknál ennél mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Ezekben az iskolákban az éves tandíj a 6,5 millió forintot is elérheti – ezen felül pedig a beiratkozás is sokszor költséges, 1 millió forint körül mozoghat.
Ha tehát azt fontolgatjuk, hogy gyermekünket magániskolába íratnánk, jobb előre gondolkodni azon, hogyan finanszírozzuk majd a tandíjat. Még egy havi 30 ezer forintos tandíj is éves szinten több százezer forintos kiadást jelent – ami meg tudja terhelni egy család költségvetését.
Gyermekcélú megtakarítással elérhetővé válik a magánoktatás
Minden szülő szeretné megadni gyermeke számára a legnagyobb lehetőséget arra, hogy sikeres ember válhasson belőle, elérhesse a céljait. Az pedig, hogy hol és milyen oktatásban részesüljön, ebből a szempontból joggal fontos kérdés.
Egy magániskola sok esetben valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy megalapozzuk jövőjüket. Azonban ez a minimum 30 ezer forintos havi kiadás, amivel jár, sokszor érthető módon megterhelő lehet egy család számára az egyéb kiadások mellett. Érdemes tehát előre terveznünk, amennyiben fontolgatjuk ennek a lehetőségét.
Ha már a költségek megjelenése előtt félreteszünk gyermekünk magánoktatására, kisebb havi kiadásokkal elérhetővé válhat ez az opció. Például amennyiben havi 20 ezer forintot félreteszünk, akár több millió forintunk is összegyűlhet, ami teljes egészében fedezheti a későbbi magániskolai költségeket.
Ráadásul több lehetőségünk is van gyermekcélú megtakarítást indítani: igényeink és lehetőségeink szerint indíthatunk banki megtakarítási számlát, vagy a biztosítók gyermek megtakarítási programjai közül is választhatunk. Továbbá ezek nem is csak az általunk befizetett összegeket gyűjtik: a kamatok a megtakarításainkat tovább gyarapíthatják – 100 félretett forint így 106 forintot ér, ami nagyobb összegnél már igencsak jelentős többletet jelent.
Töltsd ki a gyermek megtakarítás kalkulátor alatt található adatlapot – és segítünk kiválasztani a számodra legmegfelelőbb gyermekcélú megtakarítást!